Táborok

Esküvő Arábiában

Litke, 2016. 07. 20. 

Mivel előző délután sikerült folytatnunk az időgép építését, csütörtökre ismét új környezetbe kerültünk. Abd al-Malik szultán szeretettel fogadott minket az udvarában, és úgy tűnt, itt nincs is semmiféle probléma vagy megoldandó feladat, hiszen minden arab vígan éli a napjait. Azonban amikor egy szomorú fiúra lettünk figyelmesek a bazári forgatagban, rá kellett jönnünk, hogy nagyot tévedtünk. Sajid bánatának az oka az volt, hogy a hatalmas szultán nem akarta hozzáadni egyetlen lányát, Leilát, mert nem volt elég pénze. Úgy döntöttünk hát, megpróbálunk segíteni rajta: a bazári alkimista azt ígérte, ismeri az aranykészítés titkát.

Rengeteg módszert kipróbáltunk, sorra jártuk a kísérleteket végző embereket, és mind ki is próbáltunk ezt-azt. Megismerkedtünk – és játszottunk – egy olyan anyaggal, ami egyszerre folyadékként és szilárd anyagként is viselkedik, és megfigyeltük, hogy bírja el a víz a gémkapcsot. Próbálkoztunk azzal, hogy a tojásfehérjéből különböző módokon kicsaptuk a fehérjét, sőt, még ásványokat is elkezdtünk növeszteni, de az aranyhoz csak nem jutottunk el.

A szultán, látva sikertelen próbálkozásainkat, el akarta kergetni Sajidot, de tanácsadója és felesége a lelkére beszéltek, így új feltételt szabott: Sajid és az őt segítő gyerekek szórakoztassák a népet színjátszással! Gyorsan neki is láttunk a daraboknak, amikbe előző nap belevágtunk. Már minden csapat rögzítette a pontos szereplőlistát, a jeleneteket is megtervezték, és hamarosan elkezdtük volna a jelmezek és díszletek elkészítését, amikor a szultán kőszívű tanácsosa lefújta a próbát. Kihirdette, hogy lejárt az időnk, és mivel sehol nem lát kész színi előadást, Sajid ezt a próbát is elbukta, nincs több lehetősége bizonyítani.

A férfiak szívéhez a hasukon keresztül vezet az út, így tartja a mondás; valószínűleg Abd al-Malik szultánt is az ebéd tudta úgy megpuhítani, hogy a felesége és Leila unszolására még egy utolsó esélyt adjon a szegény kérőnek. Főépítésze, Musztafa elmondta, hogy a birodalom épüléséhez a következő fontos lépés hat torony és hat híd megépítése, ez lesz tehát Sajid segítőinek a feladata. Minden csoport szabadon gazdálkodhatott a neki kiosztott nyersanyagokkal és az idejével is, mivel a bazárban nemcsak kártyát lehetett gémkapocsra, befőttesgumira vagy parafadugóra cserélni, de perceket is lehetett eladni vagy venni. Minden csapat teljes erőbedobással küzdött, épített és cserélgetett, ennek meg is lett az eredménye. Végre sikerült teljesítenünk a Sajidra kiszabott feladatot, a szultán pedig így már boldogan adta hozzá a lányát a szegény, ámde leleményes fiúhoz. Megültük a lakodalmat, és mindenki visszatért az időgépéhez.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük